Nem bírják a gőzfürdőt

Közös korallok

Balázs Zsuzsanna Durva csonkolást végzett a világ legnagyobb élő szervezetén a három éve tartó extrém meleg. Az Ausztrália partjainál mintegy kilométer hosszan elnyúló Közös korallok északi területeinek közel kétharmada elpusztult. A középső területeken jobb a helyzet, de csak a korallrengeteg déli harmada van viszonylagos biztonságban. A Nature folyóiratban múlt héten megjelent tanulmány szerzői szerint a Nagy-korallzátony közel harmadán visszafordíthatatlan a pusztulás.

Noha a felmelegedés mértéke tavaly már nem érte el az előző évit, a korallok pusztulása nemhogy nem állt meg, de tovább folytatódott.

Index - Tech-Tudomány - Van remény a korallok megmentésére

Miközben ben még kétmilliárd korall élt a Nagy-korallzátony teljes területén, közös korallok ennek alig több, mint  a fele mutat életjeleket. Forrás: Nature A Csendes-óceán ausztrál partjainál minden idők legbrutálisabb hőhulláma kezdődött ben. Egyetlen évszázad alatt egy egész Celsius-fokot nőtt az óceán teljes víztömegének a hőmérséklete. Az első látásra nem is vészesnek tűnő adathoz nem árt néhány dolgot tudni: a száz évre átlagolt hőmérséklet-emelkedés jelentős hányada az utóbbi két-három évtizedben, esetenként robbanásszerű felmelegedések révén következett be.

Így pusztulnak ki a világ koralljai

Ausztrália keleti partjainál, a  Tasmán-tenger és Korall-tenger térségében extrém mértékű a lokális vízhőmérséklet-emelkedés. A tengerfelszín hőmérséklete ban helyenként 5 Celsius-foknál is többel haladta meg a megszokottat.

A rekordok ráadásul szinte egész évben tartották magukat. A tengervíz áramlásával összefüggésben kialakuló, ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség hatására Ausztrália partjainál időszakosan meleg, száraz, aszályos időjárás alakul ki. Noha a Nagy-korallzátonynak nem mostanában volt az első El Niño-élménye, a globális közös korallok kombinálva a hőhullám elviselhetetlenné fokozódott az utóbbi két-három évben.

Mármint a korallok számára. Nem bírják a gőzfürdőt A korallok által elszenvedett hőstresszt nemcsak a hőmérséklet Celsius-fokokban mérhető növekedése súlyosbítja. Ugyanolyan károkat közös korallok, ha foknyi hőmérséklet-emelkedés tartósan, több hétig fennáll.

  1. Térdízületi áttekintés a kezelésről
  2. Gyógyszereket vásárolni az artrózishoz

Ha a víz felszíni rétegeinek hőmérséklete akár csak egy-két fokkal tartósan meghaladja a korallok kifehéredésével együtt járó mértéket, közös korallok egyedülálló élőlények nem bírják a strapát, és kimúlnak.

A tengerbiológusok épp ezért a többletmeleg aktuális mértékén kívül annak időtartamát is figyelembe veszik. A tenger felszíni vizeinek hőmérséklete a decembertől februárig tartó ausztrál nyár folyamán akár a Celsius-fokkal is nőhetett ban.

Miközben a korallok 20 és 30 Celsius-fok között érzik jól magukat, a vízhőmérséklet tartósan is jóval 30 Celsius-fok fölé melegedett.

közös korallok

Tovább ront a helyzeten, hogy a nagyobb őszi-téli lehűlések is elmaradnak. A korallok egy-egy rövidebb hőhullámot át tudnának vészelni, feltéve, hogy azt megelőzően egy kisebb tavaszi felmelegedést egy-egy  nagyobb lehűlés  is követ. Ez tavalyelőtt szinte teljesen elmaradt, a nappali felmelegedés jóformán hónapon át 30 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tartotta a tengerfelszínt.

Kis korallhatározó Ha tartósan magas a környezetükben a víz hőmérséklete, a korallok azért halnak meg, mert nem tudják megtartani a velük szimbiózisban élő algákat. A korallpolipok a közös korallok hasonló felépítésű csalánozókként maguk is élőlények. A mészvázukat folyamatosan bővítgető kis polipok viszont képtelenek a velük szimbiózisban élő algák nélkül élni.

Utóbbiak — ahhoz hasonlóan, mint az embereknek a bélbaktériumok — nemcsak színt, hanem táplálékot is biztosítanak a koralloknak. Sőt, a végső soron közös vázukat alkotó mész felszabadításában is fontos szerepet játszanak.

A nap képe

Túl melegben azonban nincs maradásuk: sőt, a hőgutát szenvedő korallok maguk okádják ki az algákat, megpecsételve ezzel saját sorsukat. Nagyjából így: A beteg korallok ilyenkor haldokolni kezdenek, végül nem marad más hátra belőlük, mint élettelen fehér mészvázuk.

Ha hosszú ideig tart és nagy területre terjed ki, a folyamat ráadásul azoknak a koralloknak is rossz hír, amelyek képesek magukban tartani az algáikat. Ízületi és váll fájdalmak és korallpolipok legfőbb ellensége egy tengericsillag-faj, amely képes kiszívni a mészváz rejtett közös korallok a polipokat.

Ha a tengericsillagokat megtizedelő fajoknak nincs hol lakniuk, előbbiek azokat a korallokat is elintézik, amelyek amúgy a hőhullámot átvészelték volna. A legfontosabb tudnivalók a Nagy-korallzátonyról A Nagy-korallzátonyt ezer kisebb egyedi zátony közös korallok. A közel kilométer hosszan elnyúló képződmény több mint szigetecskéből áll. Területe nagyobb, mint az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc területe együttvéve. Hatféle tengeriteknős-faj költ a Nagy-korallzátony védelmében.

Bejegyzés navigáció

Több mint kétszázféle madár költ az egyes szakaszain a vízből kiemelkedő szigeteken. Tizenhétféle tengeri kígyó őshonos. A világ halfajainak a tizede kizárólag itt él meg. Az ausztrál partoknál őshonos leveles tengeri sárkányFotó: Wikimedia Commons Nemcsak a szemnek ingere A tengeri ökoszisztéma élőlényeinek nagyjából negyede függ a korallzátonyok által biztosított mikrokörnyezettől. Ha ez nem elég meggyőző: világszerte nagyjából félmilliárd ember él a korallzátonyokból, például mert a Földön fogyasztott halak közel felének a korallzátonyok adnak otthont.

Ausztráliában egyébként is élet-halál közös korallok lehet a Nagy-korallzátony viszonylagos épsége. A tengerben évmilliók alatt kialakult hatalmas képződmény védi ugyanis a közös korallok a csendes-óceáni ciklonoktól és az azok által keltett árhullámoktól.

HolddalaNap Zenekar és Guessous Mesi - Ének a Természetért -Imádságkoncert

Nem szólva arról, hogy a korallzátonyokat felkereső turisták pótolhatatlan megélhetési forrást jelentenek a kontinensnyi országnak. A korallok gazdasági hasznát összesen nagyjából 56 milliárd ausztrál dollárra becsülik.

közös korallok

Még ha egyik napról a másikra le is állna a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátása, a Nagy-korallzátonyt eredeti pompájában akkor sem látnák még a dédunokáink sem. Az utóbbi három évben tömegével elpusztult képződmények ugyanis évszázadokon át fejlődtek. Eddig bagatellizálták, mostmár mentenék, ami menthető A korallpolipok megsegítésére Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök április én millió ausztrál dollár közel milliárd forint   gyorssegélyt utalt ki.

közös korallok

Ennek közel felét a vízminőség javítására szolgáló technológiák kidolgozására, ötödét a korallképződmény helyreállítására, hozzávetőleg egy-egy tizedét pedig a korallpusztító tengeri csillagok elleni védekezésre, a tengerparti területek tisztán tartására, valamint a korallzátony egészségéért felelős felügyeleti rendszer megerősítésére lehet felhasználni.

A nemzetközi gazdasági tanácsadó óriás úgy számolt, hogy a Nagy-korallzátony  összértéke  meghaladja az 56 milliárd ausztrál 40 milliárd amerikai dollárt.

Korallok méter mélyen! - Ecolounge

A számításokat még azelőtt végezték, hogy kiderült volna: a Nagy-korallzátony egy teljes japánnyi méretű területtel csökkent a három éve tartó hősokk hatására. Pedig a döntéshozókat már a hőhullám előtt is próbálták cselekvésre ösztönözni.

közös korallok

Az ausztrál környezetvédelmi hatóság azonban olyan hatékonyan lobbizott a közös korallok részek ellen, hogy azokat úgy ahogy volt,  törölték a jelentésből. Egy évvel korábban már azt is hatékonyan akadályozták meg, hogy az űrből még jól közös korallok tengeri képződmény helyet kapjon a veszélyeztetett világörökségek lajstromán.