Funkcionális anatómia I. | Digitális Tankönyvtár

A kötőszövet porc funkciója

Kötőszövetek A kötőszöveteket a sejtes és sejt közötti állományuk összetétele, arányai alapján lehet csoportosítani. A mezodermából, illetve az arról korán elkülönülő mezenchimasejtekből különböző sejtek differenciálódnak.

A mezenchimasejtek egy része megtartva nagyfokú differenciálódóképességét a kifejlett állatok laza-rostos kötőszövetében is megtalálható. A kötőszövetekben vannak rögzített fixált és szabad vagy vándorsejtek.

A helytülő, rögzített sejtek azt követően, hogy egy adott helyen megtelepedtek, esetleg nyúlványokat növesztettek, általában már nem mozognak. A kezdetben mozgásra képes fibroblast sejtekből képződő fibrociták fibrocyta rostokat szintetizálnak, részt vesznek az alapállomány glikozamino-glikán anyagainak képzésében.

A kollagén molekulák az endoplazmatikus retikulumban képződnek, ezeket a Golgi-apparátus csomagolja, majd merokrin szekrécióval leadásra kerülnek. A kollagén molekulák a sejten kívül rendeződnek rosttá. A másik két kötőszöveti rosttípus is hasonló módon képződik a fibrociták révén.

A vér monocitáiból monocyta származó hisztiociták hystiocyta nyugvó vándorsejtek, mert gyulladásos folyamatok esetén állábakat növesztenek és mozognak, valamint fagocitózissal mikroorganizmusokat fogyasztanak.

Ez utóbbi képességük miatt nevezik őket makrofág sejteknek is. Az immunrendszerben szerepet játszó retikulumsejtek reticulocyta is a rögzített sejtekhez tartoznak, de szükség esetén szintén képesek amőboid mozgásra és fagocitózisra. Az ínsejtek az a kötőszövet porc funkciója fordulnak elő. A zsírsejtek számos kötőszövetben megtalálhatóak.

A szabad vagy vándorsejtek közé tartoznak a plazmasejtek, melyek a B-limfocitákból alakulnak ki. Fő feladatuk a gamma-globulin előállítása, amely a szervezet védekező folyamataiban fontos. A hízósejtek heparint, hisztamint, szerotonint szintetizálnak.

A heparin a véralvadást gátolja.

TÁMASZTÓSZÖVETEK Az előzőekben láttuk, hogy a kötő- és a támasztószövetek közös jellemvonása a sajátos szerkezetű sejt közötti állomány előfordulása, mely csupán mennyiségével, de mechanikai tulajdonságai folytán is rendszerint sokkal szembetűnőbb része a szövetnek, mint maguk a sejtek.

A hisztamin tágítja a vérereket, fokozza azok permeábilitását, míg a szerotonin szűkíti a kapillárisokat. A pigmentsejtek melanocyták a ganglionlécből származnak.

  • Eszköztár: A porcszövet bemutatása A porc a csontnál lágyabb, szilárd állomány.
  • Kenőcs az ízületek gyulladásaiért
  • Ízületi fájdalom citomegalovírus
  • Funkcionális anatómia I. | Digitális Tankönyvtár
  • Csípőízület artrózisával guggolhatunk
  • Csípőideg kezelés

Kezdetben mozgásra képesek, a szervezet számos pontjára elvándorolnak, majd megtelepednek. Nagyobb számban fordulnak elő a hám alatti kötőszövetben és a pigmentes kötőszövetben. A kötőszövetek egyes típusaiban ezeken kívül előfordulhatnak idevándorolt fehérvérsejtek, melyek a humorális antitestes és sejtes immunitás kialakításában vesznek részt.

A fentiekben felsorolt sejtes elemek és rostok elsődlegesen a gerinces állatokra jellemzőek. Gerinctelen állatoknál más, speciális feladatot ellátó a kötőszövet porc funkciója is előfordulhatnak. Mezenchima A mezenchima mesenchyma az embrionális élet során alakul ki a mezodermából.

  • A csonthártya a csont külső felületét borítja az ízületi felületek kivételével, továbbá a hosszú, csöves csontokban kialakuló velőüregeket béleli.
  • A vállízület kapszula törése
  • A boka duzzanatának osteoarthritis
  • Emberi test | Sulinet Tudásbázis
  • Térdízületi áttekintés a kezelésről
  • Csukló fájdalom és kezelés

Ebből differenciálódnak a többi boka törésével milyen fájdalom és támasztószövetek.

A nagy mennyiségű folyadékot tartalmazó sejt közötti állomány nyomása feszességet ad e szövetféleségnek. A sejtek nyúlványaik révén képeznek hálózatot. A sejt közötti állomány rostokat nem tartalmaz 3. Kifejlett állatokban önálló szövetként már nem fordul elő, de a mezenchimasejtek a kötőszövetekben még megtalálhatóak. Kocsonyás kötőszövet Warthon-féle kocsonyának is nevezik ezt az embrionális élet során kialakuló kötőszövetet.

A nyúlványos sejtek között gél állapotú alapállomány van, amiben már kollagén rostok találhatók 3. Emlősállatokban a fejlődő embrió testében és a köldökzsinór alapállományában figyelhető meg. A: mezenchima, B: kocsonyás kötőszövet Geiler és Törő nyomán kissé módosítva Laza-rostos kötőszövet Az állati szervezet leggyakoribb kötőszövet-félesége, amely szinte valamennyi szerv felépítésében részt vesz 3.

Összeköti a különböző szöveteket, kitölti a hézagokat, vázat alkot, és fontos szerepe van a környező szövetek anyagforgalmában. Szinte valamennyi kötőszöveti sejttípus előfordul benne. Az alapállományban kollagén, elasztikus és rácsrostok vannak.

Attól függően, hogy a szövet hol helyezkedik el, a sejttípusok és a sejtközötti állomány aránya eltérő lehet. A bőralatti a kötőszövet porc funkciója például legnagyobb arányban a fibroblasztok, hisztiociták, hízósejtek és fehérvérsejtek fordulnak elő. A rostok laza hálózatot a kötőszövet porc funkciója, közülük a kollagénrostok dominálnak.

Vérerekkel és idegekkel gazdagon ellátott. A rostokat a sejtek nyúlványai körülölelik.

hogyan kell kezelni a meleg izületeket

A vérképző szervek vöröscsontvelő, lép, nyirokszervek alapvázát alkotják, ahol a kötőszövetben lévő szabad terekben foglalnak helyet a fejlődő vérsejtek.

Sejtjei képesek arra, hogy legömbölyödve vérsejtekké és nyiroksejtekké, valamint zsírsejtekké alakuljanak át. Lemezes kötőszövet Felépítésében elsősorban kollagén, kisebb arányban elasztikus rostok és sejtes elemek vesznek részt. Mechanikai erőknek igen ellenálló szövetféleség.

fájó térdízületi gyulladás vagy ízületi gyulladás

Ilyen kötőszövet képezi például az ízületi tok külső rétegét, de megtalálható a bőr alatti kötőszövetben is. Tömött-rostos kötőszövet A tömött-rostos kötőszövetben a rostok dominálnak, a sejtek és az alapállomány aránya kisebb.

Aránylag kevés vérér fordul elő benne. Két formáját különböztetik meg, a rugalmas-rostos és a kollagén-rostos kötőszövetet. A rugalmas-rostos kötőszövetben az elasztikus rostok adják meg a szövet tulajdonságait.

Olyan helyeken fordul elő a szervezetben, ahol a gyakori nyújtó hatások után izommunka nélkül áll vissza az eredeti állapot. Ilyen rugalmas-rostos kötőszövet van a tarkószalagban, a csigolyákat összekötő szalagokban, az artériák falában, a mirigyvégkamrák körül. A kollagén-rostos kötőszövet tipikus megjelenési formája az ín tendo.

  1. Porcszövet – Wikipédia
  2. A csontok járulékos szervei
  3. Állattan | Digitális Tankönyvtár
  4. Наши эксперименты учитывают такую возможность.
  5. A térdízület ínszalagjainak szakadásának kezelése
  6. Николь оглядела стол.

Az ínsejtek tendocytákamelyek valójában fibrociták, a kötegekbe rendeződött, szorosan álló rostok között helyezkednek el 3. Az ínben más sejttípus csak elvétve fordul elő. A rostnyalábok között még vérereket tartalmazó laza rostos kötőszövet fordul elő.

Az ínt kívülről kötőszöveti lemez burkolja. A csonthártyához kapcsolódó inak az izmok segítő szervei, szilárdan rögzítik azokat a csontokhoz. A: keresztmetszetben, B: hosszmetszetben. Ezek a a kötőszövet porc funkciója vagy a mezenchimából vagy retikulumsejtekből, hisztiocitákból, esetleg fibroblasztokból alakulhatnak ki.

Szerepük van többek között a tápanyag-raktározásban, a mechanikai védelemben és a hőszabályozásban. A zsírsejtek zsírfelhalmozási típusa és funkciója alapján fehér és barna zsírszövetet lehet elkülöníteni.

A fehér zsírszövetet alkotó sejtekben a fokozatosan felhalmozódó zsírcseppek végül összeolvadva szinte — teljesen kitöltik a belső teret, kiszorítva a sejtmagot és egy kevés plazmát a sejt egyik szélére 3. A szövettani preparátumok készítésekor alkalmazott zsírelvonó szerek hatására a készítményekben, a zsírsejtekben nagy üres teret lehet látni.

Ha a sejtmag is a metszési síkban van, akkor a sejtek pecsétgyűrű alakot mutatnak. Minden egyes zsírsejtet retikuláris rostok hálózata vesz körül.

A zsírszövet vérerekben gazdag. Kötőszövetes sövények tagolják lebenyekre. A zsírsejtek egyesével vagy kisebb csoportokban, számos kötőszövet-féleséghez társultan is előfordulnak. Nagyobb kiterjedésű zsírpárnák jönnek létre például a bőr alatti kötőszövetben, az ujjpárnákban, a vese körül, a tejmirigyben.

A fehér zsírszövet sejtjeiben lévő, elsősorban neutrális trigliceridekből álló zsír állandó lebontás és felépülés alatt áll. A szervezet számára energiában gazdag tápanyagot szolgáltat, oxidatív lebontása során víz szabadul fel, így ez a szövetféleség éhezés és szomjazás alkalmával fontos szerephez jut. A zsírszövetnek hézagkitöltő, támasztó, formát és rugalmasságot adó, mechanikai védelmet és hőszigetelést nyújtó szerepe is van. Az úgynevezett struktúr-zsírszövetek például az ujjpárnákban még tartós éhezés esetén sem bomlanak le.

A plazmában sok mitokondrium fordul elő. Jelentős mennyiségű glikogént is tárolhat. A RESsejtjeiből átalakult sejteket retikuláris rostok, vérerek veszik körül, idegvégződések kapcsolódnak hozzájuk. A barna a kötőszövet porc funkciója gazdag vérellátású, és elsődleges feladata a hőtermelés. Különösen jól fejlett a téli álmot alvó állatoknál, ahol a zsírpárna a tarkó, a nyak és a lapocka tájékán helyezkedik el.

A barna zsírszövetben a hőtermeléssel járó lebontási folyamatok felmelegítik az átáramló vért. Ez fontos szerepet játszik a téli álomból ébredő állatok testhőmérsékletének emelésében. Vér és egyéb testfolyadékok A vér sanguis a zárt keringési rendszerben áramló testfolyadék. Nem tipikus kötőszövet.

Sejtjeit mezodermális eredetű vérsejtképző őssejtek osztódással hozzák létre. A gerinces állatok esetében a vöröscsontvelőben és az egyedfejlődés korai szakaszában a nyirokszervekben képződnek. Gerinctelen állatok közül zárt keringési rendszerük van például a gyűrűférgeknek. Vérükben amöbociták amoebocytasőt a soksertéjű gyűrűférgekében vörösvértestek is vannak. A rákok és a puhatestűek testfolyadékában fehérvérsejtek találhatók.

A rovarok testfolyadékában hemociták haemocyta fordulnak elő.

troxevasin kenőcs ízületi fájdalmak esetén

A gerinces állatok vére komplex folyékony szövet, amely vérplazmából és alakos elemekből áll. A plazma mintegy kilencven százalékban vizet tartalmaz, amelyben többek között fehérjék például albumin, globulinok, fibrinogénglükóz, aminosavak, szervetlen ionok, enzimek, hormonok, vitaminok, anyagcsere-bomlástermékek és még számos más szervetlen és szerves anyag található.

A plazmában oxigén, szén-dioxid és nitrogéngázok is oldódnak. A gerincesekben a vér alakos elemeit a vörösvérsejtek erythrocytáka fehérvérsejtek leukocyták és a vérlemezkék thrombocyták alkotják 3. A vérben főleg a vörösvértesteknek és a vérlemezkéknek van fontos szerepük, míg a fehérvérsejtek elsősorban a kapillárisokat elhagyva extravasculárisan működnek. A vér alapvető feladatai közé tartozik a gázok, tápanyagok és bomlástermékek szállítása, az immunfolyamatokban való részvétel, a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában és a hőszabályozásban való közreműködés.

A vér mennyisége és összetétele fajtól függően eltérő, de az egyedek között is változhat. E tekintetben különbség lehet például a hímek és a nőstények között, változhat az életkor, a testméret, az egészségi állapot és az évszakok szerint is. Bl: B-limfocita, eb: eritroblaszt, er: eritrocita, er1: sejtmagvas eritrocita, er2: sejtmag nélküli eritrocita, fv: fehérvérsejtek, gr: granulocita, gr1: neutrofil granulocita, gr2: eozinofil granulocita, gr3: bazofil granulocita, hp: hemopoietikus őssejt, li: limfoid őssejt, mb: mieloblaszt, mc: mielocita, me: megakarioblaszt, mi: mieloid őssejt, mk: megakariocita, mo: monocita, Tl: T-limfocita, a kötőszövet porc funkciója trombocita Reman, Storch, Welsch nyomán módosítva A vörösvérsejtek az emlősök kivételével ovális alakúak, sejtmagot tartalmaznak.

Kötőszövet

Az emlősök eritrocitája korong alakú a kötőszövet porc funkciója sejtmagot nem tartalmaz, ezért vörösvértest a neve. A tevefélék vörösvértestjei ovális alakúak. Az eritrociták membránja a felületén lévő különféle a kötőszövet porc funkciója révén a vércsoport-tulajdonságokat alakítja ki. A vércsoportrendszerek közül legismertebb az emberi ABO vércsoport és az Rh-faktor előfordulása. A vörösvérsejtek feladata az oxigén szállítása, amit hemoglobintartalmuk tesz lehetővé.

A vörösvérsejtek nagysága a gerinces állatok között jelentős eltéréseket mutathat. A halak ellipszoid alakú vörösvérsejtjei például átlagosan 13 x 9 µm méretűek, az emlősök korong alakú vörösvértestei 6—7 µm átmérőjűek.

Egy köbmilliméter vérben a kötőszövet porc funkciója eritrociták száma halaknál 1—2 millió, az emlősöknél 4—8 millió között mozog. Az eritrociták a vörös-csontvelőben keletkeznek az eritroblaszt erythroblast sejtekből. A sejtek sorozatosan osztódnak, közben megtörténik a hemoglobin szintézise. Az emlősállatokban a vörösvérsejt fejlődése során kettéválik. A sejtmembránnal körülvett sejtmagot tartalmazó részt fagociták emésztik meg. A mag nélküli részből alakul ki a vörösvértest, amely végül minden organellumát lebontja.

Mit jelentenek az alábbi fogalmak?

A plazmamembránnal határolt teret speciális citoplazma-állomány stroma tölti ki. A színtelen fehérvérsejtek a vörösvérsejtekhez viszonyítva jóval kisebb számban fordulnak elő.

A legtöbb gerincesnél egy köbmilliméter vérben a számuk 10 alatti, madaraknál közel 20 A fehérvérsejtek között megkülönböztetünk agranulocita típusú limfocitákat lymphocyta a kötőszövet porc funkciója monocitákat hogyan erősíthető meg a térd ragaszkodása sérülés utánvalamint granulocitákat granulocyta.

A limfocitáknak nagy, 5—7 µm átmérőjű, kerekded sejtmagjuk van. A nyirokszervekben válnak éretté, innen kerülnek ki a véráramba, és a szervezet immunrendszerében töltenek be fontos szerepet.

Alakilag megkülönböztethető kis és nagy limfocita. A nagy limfocita korai fejlődési állapotú sejtmagja körül vastagabb plazmaszegély figyelhető meg, mint a kis limfocitánála kis limfocita érettebb. A differenciálódás során belőlük T és B sejtek alakulnak ki, amelyek szerepe sokrétű.

dörzsöli az ízületek fájdalmát

A monociták nagyméretűek, emlősöknél elérhetik a 20 µm átmérőt is. Sejtmagjuk bab vagy patkó alakú, a sejt egyik felére tolódva helyeződik el. Fagocitózisra képesek, bekebelezik a kórokozó baktériumokat. A vérereket elhagyva makrofág sejtekké alakulnak. Képződési helyük elsősorban a vöröscsontvelő és a nyirokszervek. Élettartamuk az emlősöknél 4—5 nap. A vöröscsontvelőben képződő granulociták sejtmagja karéjozott, lebenyezett, plazmájuk pedig szemcsézett.

Porcszövet

Átmérőjük 10—15 µm között változik. A granulumok festődése alapján meg lehet különböztetni neutrofil, bazofil és acidofil granulocitákat. A neutrofil granulociták sejtmagja több lebenyre tagolt, plazmájukban a kötőszövet porc funkciója szemcsék kisméretűek.

Élénk amőboid mozgásra és fagocitózisra képesek. Ez utóbbi képességük miatt mikrofágoknak is nevezik őket. Igen fontos szerepet töltenek be a szervezet védekező folyamataiban. A bazofil granulociták plazmájában nagyméretű szemcsék vannak. A miért fáj az ízületek az időjárástól heparin és hisztamin található, amit a sejtek a sérült, vagy gyulladt helyeken leadnak.

A heparin részint gyulladásgátló, részint kemotaktikusan vonzza például a makrofágokat.